Földrajz

A földrajz az úgynevezett társadalomtudományos tantárgyak közé tartozik.

„Földrajz” alatt sokan -tévesen- egyfajta regionális földrajzot értenek, a köznyelvben az „ország-város-folyó” vagy a „Hol van mi?” mintájára.

Manapság azonban már nem így tanítjuk a földrajzot. A megközelítés inkább témaközpontú. Ez azt jelenti, hogy az oktatás során egy általános földrajzi témára és nem csak az országismeretre összpontosítunk.

Egy példán keresztül szemléltetve, ez valami ilyesmit jelent: az óratervben nem „Spanyolország”, hanem inkább „A száraz területek kihasználása turizmus révén Spanyolország példáján keresztül” téma szerepel.

Ahol csak lehet, igyekszünk a tanulók tapasztalatait tenni az óra kiinduló- és/vagy referenciapontjává, és azt közvetíteni számukra, hogy a földrajz őket is napi szinten érinti. Ehhez különböző nézőpontokból szemléljük és megbeszéljük a dolgokat, vitatkozunk és állást foglalunk, visszajelzést adunk a különböző szempontokra, saját identitáunkra vonatkozóan. Amikor egy idegen élethelyzet tükröződik a tanulók saját valóságában, akkor a világról és önmagukról alkotott képük is bővül és pontosabbá válik.

Az ehhez szükséges kulcsképességek a módszertani és szociális kompetenciát célozzák. A térben való gondolkodás és cselekvés a jellemző speciális földrajzi megközelítés. Ugyanilyen fontos hangsúlyozni a Föld megőrzéséért és az emberi társadalmak fenntarthatóságáért viselt felelősséget is. Így a földrajz mára -minden korábbihoz képest- sokkal inkább az értékek közvetítésének eszköze is.

Ebben az értelemben a földrajz hidat képez a természettudományok és a társadalomtudományok között, és számos kiindulópontot ad az interdiszciplináris és összekapcsoló megközelítéshez.

A DSB-ben az 5-12. évfolyamon tanítunk földrajzot.

A földrajz tantárgy szakvezetése