ADLK*-ként Budapesten – interjú Marco Gäbellel

Földrajz és angol szakos tanárként nemcsak Rómában és Kairóban, német külföldi iskolákban tanított, hanem már hosszú évek óta meghatározó szereplője a helyi iskola mindennapjainak is.

Tanári munkája mellett a “Digitális témacsoport” vezetője, és ezzel fontos impulzusokat ad a modern tanulási formák továbbfejlesztéséhez. Munkája kezdete óta minden évben osztályfőnöki feladatokat is ellát, és az elmúlt nyolc évben mintegy 300 diákot kísért sikeresen az érettségiig. Diákok bizalmi tanáraként is támogatta a fiatalokat.

Elkötelezettsége, tapasztalata és nem utolsósorban a diákok körében való népszerűsége az iskolaközösség meghatározó személyiségévé teszik.

(*ADLK = Auslandsdienstlehrkraft, azaz a német állam által külföldre kiküldött tanár.)

“Ha ma az „otthonra” gondolok, Budapest jut eszembe.”

Hogyan jutottál arra, hogy Budapestre költözz?
Budapest azon iskolák egyike volt, amelyek megkerestek, miután jelentkeztem külszolgálatos tanárnak. Világszerte több ajánlat is volt, de néhány túl messze volt a családunk számára. Budapest ideálisnak bizonyult: családi kötődéseim vannak Magyarországhoz, és korábbi látogatásokból már ismertem az országot. A város is nagyon meggyőzött bennünket. Két napra meghívtak, megnéztem az iskolát, és gyorsan lelkes lettem. A tanulási és munkakörülmények itt sokkal jobbak voltak, mint korábbi iskolámban, Heidelbergben. A családom is azonnal egyetértett – így kerültünk Budapestre.

Hogyan zajlottak az előkészületek?
Számomra ez viszonylag egyszerű volt, mivel már többször dolgoztam külföldön, többek között Rómában és Kairóban. Ezért a váltás nem volt különösebben érzelmes – inkább Németországban élni tűnt szokatlannak. A legfontosabb az albérlet keresése volt, ebben az iskola adminisztrációja sokat segített. Az autónkat is magunkkal hoztuk, és itt helyeztük forgalomba. Összességében a beilleszkedés nagyon gördülékenyen ment.

Már majdnem nyolc éve itt vagy. Otthon érzed magad Budapesten?
Igen, teljes mértékben. Ha ma az „otthonra” gondolok, Budapest jut eszembe. Érkezésünk óta ugyanabban a lakásban élünk, és nagyon jól érezzük magunkat a környéken. A lányunk akkor két és fél éves volt, most tíz – számára Budapest teljesen természetesen az otthona.

Tervezitek, hogy hosszabb távon is maradtok?
Középtávon mindenképpen. Amíg jól érezzük magunkat, nem látjuk okát annak, hogy visszaköltözzünk Németországba.

Milyen a munka a Budapesti Német Iskolában?
Az infrastruktúra és a lehetőségek itt sokkal jobbak, mint sok állami iskolában Németországban. A költségvetés másképp van megszervezve, így az iskola gyorsabban tud reagálni az új kihívásokra. Különösen a technika iránt érdeklődő tanárok számára ez nagy előny.

Hogyan áll a nemzetközi összehasonlításban az iskola?
Tapasztalataim szerint a Budapesti Német Iskola a külföldi német iskolák jó átlagába tartozik. Más iskolák – például Kairóban vagy Rómában – szintén jól felszereltek voltak technikailag. A DSB tehát egyáltalán nem marad el.

Mennyi szabadság van a tantervben?
Alapvetően a baden-württembergi tantervet követjük, de az iskolai tanterv keretében saját hangsúlyokat is beállíthatunk. Kiegészítések lehetségesek, ha egyeztetettek.

Milyen különbségeket vettél észre a mindennapi kultúrában?
Sok minden meglepően egyszerűen működik. A hivatali ügyintézés gyakran hatékonyabb, és digitálisan is sok területen előrébb jár Magyarország, mint Németország. Emellett Budapest rendkívül sokszínű kulturális kínálattal rendelkezik – színházak, opera, nemzetközi mozik és élénk gasztronómiai élet. Egy ilyen méretű városhoz képest ez igazán lenyűgöző.

Milyennek tapasztaltad a magyarokat?
Az emberek nagyon kedvesek, de néha kell egy kis idő, amíg igazán megnyílnak. Ha azonban valakit elfogadnak, nagyon szép kapcsolatok alakulnak ki.

Próbáltál magyarul tanulni?
Eleinte jártam tanfolyamra, és ma már elég sok mindent megértek. Beszélni a hétköznapi helyzetekben tudok, de hosszabb beszélgetésekhez gyakran még angolt használok, vagy szükség esetén a Google Fordítót. Budapesten azonban németül vagy angolul is jól el lehet boldogulni.

Mit tanácsolnál azoknak a tanároknak, akik Budapestre jönnének?
Mindenképpen érdemes előtte eljönni és megnézni az iskolát és a várost. Fontos az is, hogy a család támogassa a döntést. Ha a partnernek is van itt perspektívája, sokkal könnyebb a külföldi élet.

Milyenek a szabadidős lehetőségek gyerekeknek Budapesten?
Nagyon jók. Sok sport- és szabadidős lehetőség van, gyakran hosszú várólisták nélkül, mint Németországban. A lányunk például több sportegyesületben is aktív, és így sok barátot szerzett.

Milyen az iskola elhelyezkedése közlekedési szempontból?
Az iskola egy dombon található, ami kicsit megnehezíti a megközelítést. Ugyanakkor Budapest tömegközlekedése nagyon jól kiépített, így mégis gyorsan be lehet jutni a városba.

Változott az életszínvonal az elmúlt években?
Az életköltségek emelkedtek, különösen az élelmiszerek terén. A szolgáltatások azonban továbbra is viszonylag olcsók. Összességében számunkra, külföldi kiküldetésben dolgozóként, az életszínvonal nem változott jelentősen.

Újra Budapestet választanád?
Igen, mindenképpen.

Osztályának diákképviselői a következőket mondják róla:

„Gäbel úr mindig támogatott minket, és mindannyiunk számára nyitott füllel fordult felénk. Különösen a stresszes időszakokban bátorított bennünket, hogy még egyszer a legjobbat hozzuk ki magunkból, és a célegyenesben se adjuk fel. Elkötelezettsége és laza, közvetlen stílusa egyértelművé tette, hogy valóban fontosak számára a diákok. Nagyon hálásak vagyunk neki, hogy megbízható kísérőnk volt a felső tagozatos éveink során.”

Száva Szabó-Gansweith, Frida Anna Mohs

Az interjú eredetileg német nyelven jelent meg, jelen változat pedig ennek magyar fordítása.

(Cikk: dhildebrand)