DAS
Deutsche Schule Budapest
1121 Budapest, Cinege út 8/C.
Tel.: +36-1-39191-00
Fax: +36-1-39191-10
sekretariat@deutscheschule.hu
 
Esterházy Péter felolvasó estje

2014. május 12.

Németül írni? Ez a kérdés fel sem merül, mondja Esterházy Péter. „Csak úgy teszek, mintha tudnék németül. Egy magyar magyarul beszél.” A közel 120 fős hallgatóság mégis szerencsésnek mondhatta magát a DSB aulájában 2014 május elején a német és magyar munkaközösség által közösen szervezett felolvasóestjén, hogy egy magyar most mégis németül beszél. Sőt, kiválóan beszél németül – bár ezt a német könyvszakma Béke-díjának 2004. évi nyertese bizonyára vitatná. Esterházy a német nyelvvel „távolságtartó kapcsolatban” áll. „Nem azt mondom, amit gondolok, hanem azt gondolom, amit mondani tudok.”

A közönség a német és magyar nyelv különbségeiről tudhatott meg egyet, s mást – vagy épp ráismerhetett a hallottakban saját korábbi tapasztalataira. Így például Esterházy szerint ahhoz, hogy egy német mondat helyes legyen, nagyfokú pontosságra van szükség. A magyar mondattan ezzel szemben tágasabb teret enged a szabadságnak. Mindazonáltal íróként jóval nehezebb „egy magyar szövegben káoszt teremteni”.

A folvasóest középpontjában két regény részlete állt: A 2013-as, önéletrajzi elemekkel átszőtt „Esti” és a futballtörténeteket feldolgozó „Utazás a tizenhatos mélyére”. Mindkét regény vázát az 50-es évek valós történelmi háttere alkotja. Az egyikben az Esterházy családot ismerhetjük meg, melyet az 1949-es kommunista hatalomátvétel során megfosztottak ősi nemesi címétől és kénytelen volt újra felépíteni életét, a másik a legendás Aranycsapat és az 1954-es berni labdarúgó-világbajnokság döntőjének történetét meséli el. A könyvben Esterházy eljátszik a gondolattal: Mi lett volna, ha Rahnnak ugyan lőnie kell, de mégsem teszi, viszont Puskás Ferenc a magyarok javára dönti el 3:2-re a meccset... Esterházy irodalmi tézise radikális: „Magyarországon a politikai elégedetlenség nem öltött (volna) határozottab formákat, ... elmaradt (volna) az 1956-os forradalom”, „a németek...nem mondták (volna), „Wir sind wieder wer”, „...az amerikaiak... hagyták(volna),hogy az oroszok egész Németországból NDK-t csináljanak.”

Szívesen hallottunk volna többet minderről; még szerencse, hogy a könyv megvásárolható.

Végezetül, a beszélgetés során csupán a diákok nem kaptak valódi tanácsot Esterházytól arra a kérdésre, hogy mit lehet tenni írói válság esetén: „Semmit, azon kívül, hogy dolgozni kell.” A legfontosabb számára „a tökéletességre való törekvés”. És még egy tanulság, amit saját életéből vont le: „Nem elég, ha valaki szorgalmas. De az sem elég, ha valaki lusta.”

Az est házigazdája, Alexander Schikowski búcsúszavaiban kifejezte nagyrabecsülését a közismert író-vendég iránt: „Ha valaki így tud németül, vajon hogy tudhat magyarul?” Nekünk, németeknek ez örök titok marad.

Matthias Langrock